2013. március 11., hétfő

Mindennap tanulunk



Némi iróniával megrajzolhatók azok a párkapcsolati típusok, amelyik szinte kódolják a kapcsolati -gyakran alig feloldható- konfliktusokat. Az önimádó nem társat, hanem csodálót, megerősítő tükröt keres, állandó bizonytalanságban tartva a másikat. Az áldozat élvezi a mártíromságát, úgy érzi, mindig mindenről a másik tehet, a felelősség átruházása tehermentesíti. A szívtipró önbizalma fokozása végett gyűjti a skalpokat, üldözi a sikert, és kicsit lenézi azt, aki a hálójába kerül. A tanítómester katedra hiányában kedvesét igyekszik megreformálni, de rosszul viseli, ha a tanítvány túlszárnyalja őt. Az óriáscsecsemő átadja a felelősséget a másiknak, örök gyerek, támogatásra szorul, miközben nehezen viseli az általa megteremtett elnyomottságot. A fájdalomherceg (vagy hercegnő) mindig boldogtalan, mindent fárasztónak érez, tele van lelki problémákkal, világképe negatív, kedvese feladata, hogy energiát csepegtessen belé, terapeutája legyen és elszórakoztassa.

/Hajduska  Marianna - Krízislélektan/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...